Az �v v�ge �s ezzel az �j�v kezdete m�r �sid�k �ta szinte minden n�p sz�m�ra b�cs�z�ssal �s �nnepl�ssel telik. Az ��v eredm�nyeire eml�kezve �s a j�v�t tervezve �nnepl�ssel l�ptek �t az �jesztend�be. Ezek az �v v�gi �nnepek hossz� id�n kereszt�l egybeestek a t�li napfordul� idej�vel, a csillag�szati �j�v kezdet�vel. A r�gi id�kben az �j�v kezdete nem janu�r 1., hanem december 25. k�rny�ke volt. A k�l�nb�z� id�sz�m�t�sok alapj�ul a term�szet megfigyel�se szolg�lt.

A nappalok hosszabbod�sa, a r�gyfakaszt� tavasz k�zeledte az emberek sz�m�ra nagy �r�m volt, hisz t�li tartal�kaik cs�kken�se ut�n v�rt�k, hogy a nap �letet ad� sugarai ism�t friss t�pl�l�kforr�shoz juttassa �ket. A csillag�szatot nemigen ismert�k, �gy h�t mindig nagyon v�rt�k, hogy vajon elj�-e ism�t a hossz� meleg napok �s a r�vid, langyos �jszak�k ideje. Ezeknek a megfigyel�seknek az alapj�n az �j�v kezdet�t akkoriban a nap visszat�r�s�nek az id�szak�ra tett�k. A r�gi R�m�ban p�ld�ul az �j�v kezdet�t m�rcius eleje, a tavasz �rkez�se jelentette. K�s�bb a Calendae Ianuariae, vagyis janu�r 1. lett az �v kezd�napja, melyet a Gergely-f�le napt�r elk�sz�t�s�n�l is figyelembe vettek, �s a mai napig szerte a vil�gon ezt tekintik az �j�v kezdet�nek. �

Az id�j�r�s v�ltoz�sait az emberek r�gebben az istenek tetteinek tekintett�k. �gy gondolt�k, a megfelel� tisztelet megad�s�val, �ldozatok emel�s�vel az elj�vend� �jesztend� term�kenyebb �s gondtalanabb lesz. A r�maiak az �j�v elj�vetel�t egy t�bb napig tart� �nnepl�ssel, a szaturn�li�val k�sz�nt�tt�k. Ez a farsangi �nneps�g a szeretet jegy�ben telt, megaj�nd�kozt�k egym�st �s a rabszolg�kat is.

A nappalok hosszabbod�s�t a Nap isten�nek, Mithr�sznak sz�let�s�vel azonos�tott�k. Mithr�sz tisztelete perzsa eredet� volt, a r�mai katon�k hozt�k el�sz�r h�r�t R�m�ba �s a provinci�kba, teh�t Pann�ni�ba is. A kereszt�nys�g kialakul�sakor december 25-�t, a Legy�zhetetlen Nap sz�let�se napj�nak tekintett�k. Ez az isten barlangban sz�letett, ami egyben ist�ll� is volt, �s sz�let�sekor p�sztorok vett�k k�r�l. A kereszt�nys�g m�s vall�sok szok�saib�l is sokat �tvett, �gy a sok ezer �ves, a t�li napfordul�ra es� �nnepet is bevonta a kereszt�ny vall�s �nnepk�r�be, a kereszt�nys�g legjelent�sebb alakj�nak J�zusnak a sz�let�se napj�t t�ve erre a napra.

A kar�csony, manaps�g m�r az eg�sz vil�gon szinte ugyanazt jelenti: az emberek b�k�ben, szeretetben �nneplik a kis J�zus sz�let�s�t.