C�m: A rep�l� oszt�ly Eredeti c�m: Das Fliegende Klassenzimmer M�faj: csal�di-ifj�s�gi Orsz�g: n�met Gy�rt�si �v: 2003 Hossz: 110 perc Szerepl�(k): Jonathan Trotz: Hauke Diekamp Dr. Johann 'Justus' B�kh: Ulrich Noethen Kreuzkamm professzor: Piet Klocke Robert Uthofft: Sebastian Koch Kathrin: Anja Kling Mona Egerland: Theresa Vilsmaier Martin Thaler: Philipp Peters-Arnolds Matz Selbmann: Frederick Lau Uli von Simmern: Hans Broich-Wuttke Kreuzkamm Junior: Francois G�ske St�b: rendez�: Tomy Wigand �r�: Erich K�stner forgat�k�nyv�r�: Henriette Piper forgat�k�nyv�r�: Hermine Kunka operat�r: Peter von Haller zene: Niki Reiser producer: Peter Zenk producer: Uschi Reich forgalmaz�: Best Hollywood Kft.

Tartalom Jonathan csak 12 �ves, de m�r a hatodik iskol�ba j�r. Az utols� es�lye a lipcsei St. Thomas iskola, amely vil�gh�res fi�k�rus�r�l v�lt ismertt�. Az igazgat�, dr. Johann B�kh felveszi �t, �s hamar kider�l, hogy Jonathan nem is ker�lhetett volna megfelel�bb bentlak�sos iskol�ba. Hamar �sszebar�tkozik a szobat�rsaival – a szabadelv� Martinnal, a sz�gyell�s Ulival, a k�s�rletez� kedv� ifjabb Kreuzkammal �s a mindig �hes bokszbajnokkal, Matzcal. A fi�k elviszik �t titkos tal�lkoz�hely�kre is, egy elhagyott vas�ti kocsiba. Egy nap ott tal�lnak egy rejt�lyes idegent, a Nemdoh�nyz�ra, akinek szint�n van kulcsa a vagonhoz. M�snap reggel a fi�k�rus koncertfelv�telre k�sz�l a Mikl�s-templomban, amelyet azonban megzavarnak a „bej�r�k”, akik mindig ellens�geskednek az intern�tusbeliekkel. A bej�r�k elrabolj�k Kreuzkammot, �s el�getik a kott�kat. Nagy h�goly�csata k�vetkezik, amit a bennlak�k nyernek meg, �m a Justus g�nynev� igazgat�, dr. B�kh b�ntet�st r� ki r�juk: egy sz�ndarabot kell el�adniuk az iskola kar�csonyi �nneps�g�n. Neh�z j� darabot tal�lni, de a gyerekek v�letlen�l r�bukkannak egy viharvert lev�lt�rc�ra a vas�ti kocsiban, amelyben k�zirat rejt�zik: A rep�l� oszt�ly. A fi�k t�zbe j�nnek, �s amolyan Star Trek t�pus� �roper�t akarnak sz�npadra �ll�tani. Jonathan zen�t kompon�l hozz�, �s meg is rendezi. M�g a bej�r�kat is �rdekli az el�ad�s, csapatuk vez�re, a csinos Mona is besz�ll a darabba, de f�leg Jonathan kedv��rt, aki szerinter nagyon �des k�ly�k. A dolog azonban bonyolultt� v�lik, amikor Justus meghallgat egy r�szletet, �s azonnal megtiltja, hogy el�adj�k a darabot. Jonathan d�hbe gurul, �s kiv�gja a k�ziratot az ablakon, majd egy v�letlen k�vetkezt�ben t�z keletkezik, �s ki kell h�vni a t�zolt�kat. Jonathan elismeri, hogy � volt a hib�s, de Justus is �rzi, hogy indok n�lk�l nem tilthatja meg az el�ad�st. V�g�l elmondja a di�koknak, hogy a darab saj�t neh�z iskola�veire eml�kezteti, mivel akkriban � �s legjobb bar�tja, Robert is �rt egy ilyen sz�ndarabot. De azt sohasem adt�k el�, mivel Robert v�ratlanul elutazott, �s az�ta sem tal�lkoztak. Justus m�gis enged�lyezi, hogy el�adj�k a darabot, �s a gyerekek is szereznek egy kellemes meglepet�st neki: �sszehozz�k Roberttel, aki nem m�s, mint a Nemdoh�nyz�. A kar�csonyi �nneps�g v�g�n a bej�r�k �s a bentlak�k egy�tt �nekelnek, �s Jonathan is is az iskol�ban marad, ahol v�gre bar�tokra tal�lt.

Az ifj�s�gi filmek valaha haz�nkban nagy n�pszer�s�gnek �rvendtek, �m a L�gy j� mindhal�lig �s A P�l utcai fi�k siker�nek csak h�rmond�ja maradt. Egy-k�t �gyetlen pr�b�lkoz�s (A szalmab�buk l�zad�sa, Na v�gre itt a ny�r!) a cs�fos mozis szerepl�st k�vet�en rekordgyorsas�ggal t�nt fel a k�l�nf�le TV ad�kon, m�ra teh�t a c�lk�z�ns�get egyed�l az amerikai filmd�mping szolg�lja ki. A szerencs�s (?) kiv�telek k�z� sorolhat� A rep�l� oszt�ly: N�metorsz�g els�sz�m� export gyerekk�nyv szerz�j�nek �r�sait sz�l�f�ldj�n id�r�l-id�re �jraforgatj�k az aktu�lis gener�ci� sz�m�ra, �gy jelen t�rt�net 1954 �s 1973 ut�n id�n harmadszor is a nagy�rdem� el� ker�lhet.

Erich K�stner ny�ljon b�rmennyire k�nnyed t�m�khoz �r�saiban, a felsz�n alatt fog�kony maradt a k�l�nf�le t�rsadalmi k�rd�sekre – p�ld�ul a csonka csal�dban feln�v� gyerekek kitasz�totts�g�nak probl�m�ja t�bb m�v�ben is el�ker�l. Tomy Wigand rendez� nem igyekszik ezeket a h�tt�rbe szor�tani, A rep�l� oszt�ly moderniz�l�s�val m�gis hangs�lyt t�veszt. A film kezdetben a sztereot�pi�k g�rcs�s sulykol�s�ra t�rekszik: a j�l ismert karakterek (konzervat�v, �gyefogyott igazgat�; szem�veges, nyaliz� str�ber; k�miazseni, stb.) �s konfliktusok (ellens�gesked�s a bej�r�sok �s bentlak�k k�z�tt) k�sz�nnek vissza, nyakon �ntve halv�ny szerelmi sz�llal. A k�zhelyekn�l nagyobb baj, hogy a k�t t�bor k�z�tti visz�ly egy husz�rv�g�ssal elhal: mintha h�romnegyed �ra m�lt�n egy eg�szen m�s film kezd�dne el, ami ink�bb sz�l egy sz�ndarab f�rads�gos �sszehoz�s�r�l, illetve a feln�ttek �vtizedekkel ezel�tti s�relmeinek orvosol�s�r�l, mintsem az eleddig f�szerepl�k�nt be�ll�tott Jonathanr�l.

A j�t�kid� ugyancsak A rep�l� oszt�ly ellen dolgozik: a felesleges mell�ksz�lak elhagy�s�val �s a hangs�lyok kiegyenl�t�s�vel ak�r sz�rakoztat� m�sf�l �ra is kikerekedhetett volna, Wigand viszont telev�zi�s m�ltj�t letagadhatatlann� t�ve, r�test�szta m�dj�ra ny�jtja a t�rt�netet. Munk�j�nak meg�t�l�s�n tov�bb ront egy olyan giccsbe fullad� �s v�rciki z�r� el�ad�s, melyhez foghat� m�g a legneg�desebb Disney-produkci�kn�l is ritkas�gsz�mba megy.

K�pek

Hauke Diekamp (Jonathan Trotz)
1989. augusztus 6-�n sz�letett Br�m�ban. 1995 �ta Drezd�ban �l, 2000-ben �ratkozott be az evang�likus gimn�ziumba. Szeret zongor�zni �s a sz�m�t�g�pe el�tt �lni, sz�vesen t�ncol �s csatangol a bar�taival. A rep�l� oszt�lyban j�tssza els� filmszerep�t.

Philipp Peters-Arnolds (Martin Thaler)
1990. j�lius 1-j�n sz�letett M�nchenben. A Derksen mag�niskol�ba j�r, szeret teniszezni �s h�deszk�zni, �s j� zongor�zik. A rep�l� oszt�lyban �llt el�sz�r kamera el�, kor�bban szinkronszerepeket kapott a Stuart Little, kiseg�r (1999) �s A panamai szab� (2001) c�m� filmekben.

Frederick Lau (Matz Selbman)

1989-ben sz�letett. 1999-ben Berlin ifj�s�gi jud�bajnoka lett, j�gkorongozik, teniszezik, gokartozik, �szik �s teniszezik. 1999-ben �llt el�sz�r kamera el� a ZDF Achterbahn – Mein gro�er Bruder c�m� sorotzat�ban, majd szerepet kapott p�r t�v�filmben is. J�t�kfilmekben is szerepelt, j�tszott Andreas Dresen Die Polizistin (2000), Olaf Kaiser Drei Stern rot (2000) �s Vladimir Torbica Der Brief des Kosmonauten (2001) c�m� filmjeiben.

Fran�ois G�ske (Kreuzkamm)
1989. m�rcius 18-�n sz�letett Bourges-ben. Nyolc�ves kora �ta tagja a Bayerischen Staatsoper gyerekk�rus�nak, a Boh�m�letben sz�l�t is �nekelt, �s sz�lista volt a Teddy c�m� musicalben. A gyerekt�v�csatorna Cool oder Crash c�m� m�sor�nak �lland� r�sztvev�je, kisebb szerepeket j�tszott a Der Kleine Mann (2001) �s a Bibi Blocksberg (2002) c�m� filmekben.

Teresa Vilsmaier (Mona)

1989. j�nius 8-�n sz�letett M�nchenben. A Bavaria nemzetk�zi iskol�ba j�r, a n�met mellett cseh�l �s angolul is besz�l, most tanul franci�ul. Zongor�zik �s klarin�tozik, sz�vesen t�ncol hiphopot �s szeret szteppelni is. Apja, Joseph Vilsmaier filmrendez� ir�ny�t�s�val �llt kamera el� a Rama Dam�ban, szerepelt a Stalingrad (1991/92), a Schlafes Bruder (1995) �s a Marlene (1999) c�m� filmekben, az ut�bbiban Marlene Dietrich l�ny�t alak�totta.

Ulrich Noethen (Dr. Johann „Justus” B�kh)

1959. november 18-�n M�nchenben sz�letett. A stuttgarti sz�nh�zm�v�szeti f�iskol�n v�gzett, a kilencvenes �vekben kezdett t�v�filmekben szerepelni. 1997-ben a Szabades�s c�m� roadmovie-�rt a bajor telev�zi� Arany Oroszl�n-d�j�t kapta. 1997-ben a Joseph Vilsmaier �ltal rendezett Comedian Harmonists c�m� filmben ny�jtott alak�t�s��rt megkapta a bajor filmd�jat a legjobb f�rfi f�szerepl� kateg�ri�ban. Ismertebb filmjei: Szabades�s (Der Ausbruch, 1996), A parkol�h�z r�me (Der Parkhausm�rder, 1996) A Skorpi� (Der Skorpion, 1997), Beresina, avagy Sv�jc v�gnapjai (Beresina oder Die letzten Tage der Schweiz, 1999), Bibi Blocksberg (2002), Bonhoeffer: Isten szolg�ja (Bonhoeffer – Die letzte Stufe, 2002)

Sebastian Koch (Robert Uthofft, a Nemdoh�nyz�)

1932. m�jus 31-�n sz�letett Stuttgartban. A m�ncheni Otto-Falckenberg-Schul�ban v�gzett, el�sz�r sz�npadon szerepelt, majd filmezni kezdett. T�bb mint negyven t�v�- �s mozifilmben j�tszott, k�tszer kapta meg a bajor telev�zi� d�j�t a Der Tanz mit dem Teufel �s a Die Manns – Ein Jahrhundertroman c�m� filmek�rt. Ismertebb filmjei: Bar�tn�k (Freundinnen, 1994), Az elz�sziak avagy a k�t Mathilde (Les Alsaciens ou les deux Mathilde, 1995), Hal�lhaj� F�hre in den Tod, 1996), A szenved�ly �ra Ende einer Leidenschaft, 1997), Kelta lelkek v�lgye (Das Tal der Schatten, 1998), A fekete Buddha titka (Die R�ckkehr des schwarzen Buddha, 2000), Az alag�t (Der Tunnel, 2001), �men (Amen, 2002), Nap�leon (Napoleon, 2002)