A fa m�ret�nek csak p�nzt�rc�nk
(�s nappalink belmagass�ga) szab hat�rt. A d�nt�sn�l nyugodtan legy�nk rasszist�k: egy�ltal�n nem mindegy, milyen feny�fajt visz�nk haza. 

Az egyik faj illatos, de hullanak a t�i, a m�sik tart�sabb, de kev�sb� term�szetes l�tv�nyt ny�jt stb. Ez a kis �sszefoglal� azoknak sz�l, akiknek nincs hat�rozott elk�pzel�s�k a megv�s�rland� fajt illet�en, illetve nem szeretn�nek a feny�fa�rus szak�rtelm�re hagyatkozni. Ha pedig kont�neres vagy f�ldlabd�s f�csk�t v�s�rolunk, nem mindegy, hogy ki�ltet�s ut�n mire sz�m�thatunk.

A kiv�gott feny�f�k frissess�g�t m�g v�s�rl�s el�tt c�lszer� meg�llap�tanunk. �ll�tsuk fel a f�csk�t, �s t�nkj�vel �ss�k a talajhoz. Ha hull� t�leveleket l�tunk, akkor v�lasszunk m�sik f�t (vagy k�rj�nk �rengedm�nyt). Hajl�tsuk meg a feny� egyik t�j�t: ha gyorsan kir�gja mag�t, akkor friss, ha g�rbe marad, akkor m�r kisz�rad�ban van a fa.

Ha �l�, f�ldlabd�s f�t v�lasztunk , akkor tiszt�ban kell lenn�nk a t�nnyel, hogy szerzem�ny�nknek nem sok es�lye van a kar�csony t�l�l�s�re. Ugyanis a hirtelen h�m�rs�klet- �s p�ratartalom-v�ltoz�s nagyon megviseli a feny�ket. N�velhetj�k a t�l�l�si es�lyt azzal, ha csak az �nnep p�r napj�ra vissz�k a f�t a lak�sba, �s egy�bk�nt a v�dett teraszon, vagy a kert talaj�ba �sva t�roljuk j�v� kar�csonyig.

R�vid t�levelek

• K�z�ns�ges luc - Picea abies

30-40 m�ter magas, koron�ja hengeresen k�pos. 1-2,5 cm hossz� levelei n�gy�l�ek, megsz�radva lepotyognak. P�raig�nyes, az �de talajokat kedveli.

V�rosba nem val�, mert gyakran megt�madja a lucgubacstet�. A leggyakoribb kar�csonyf�nak val�. Sz�raz leveg�j� lak�sban �rdemes vizzel t�lt�tt kar�csonyfatalpba �ll�tani, k�l�nben hamar lehullanak a t�levelei.

• Ez�stfeny� - Picea pungens

Keskeny, k�pos koron�j�, 20-30 m�ter magas fa. Sz�rk�sz�ld, 2-3 cm hossz� levelei szint�n n�gy�l�ek �s megsz�radva lehullanak.

A k�z�ns�ges luchoz k�pest jobban viseli a p�raszeg�ny k�rnyezetet �s a v�rosi leveg�t.

• Nordmann jegenyefeny� - Abies nordmanniana

T�m�tt, k�pos koron�j� fa, 20-30 m�ter magas is lehet. A lapos, gy�m�lcs�s illat�, 2-3 cm hossz� levelek a hajt�s fels� r�sz�n f�lk�rben �llnak, r�sz�radnak az �gakra, nem hullanak le.

A fon�kon 2 viaszcs�k l�that�, ez az egyik legfontosabb ismertet�jel. Ig�nyes faj, fiatalon fagy�rz�keny lehet.

• Dugl�szfeny� - Pseudotsuga menziesii

Haz�j�ban 100 m�ter magasra is megn�het, n�lunk csup�n 20-40 m�ter magas.

A lucfeny�h�z hasonl�, de t�i sokkal hosszabbak �s l�gyabbak, megd�rzs�lve narancsillat�ak, megsz�radva sem hullanak le. A t�ket let�pve sebhelyek maradnak az �gakon. K�zepesen ig�nyes faj, kiss� m�sz�rz�keny.

Hossz� t�levelek

• Simafeny� - Pinus strobus

25-40 m�ter magas, k�pos koron�j� fa. 5-15cm hossz� t�levelei �t�s�vel �llnak, v�konyak, puh�k, selymesek.

K�rge sima. P�raig�nyes, m�szre �rz�keny. Kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt gyakran megt�madja a gyapjastet�.

• Erdei feny� - Pinus sylvestris

20-30 m�ter magasra is megn�het. Fiatalon a koron�ja k�pos, k�s�bb szab�lytalann� v�lik.

T�rzse s�rg�s-v�r�ses. 3-7 cm-es t�levelei kettes�vel �llnak, k�kes vagy sz�rk�sz�ld sz�n�ek, k�zepesen merevek. A r�gyek nem gyant�sak. A talaj �s a kl�ma ir�nt k�zepesen ig�nyes.