Az ide�lis kar�csonyfa sz�p, nem hullik a levele, �s kellemes illattal t�lti be a szob�t. De l�tezik-e ilyen? �me, n�h�ny j� tan�cs!

Ez�stfeny� Ez�stfeny� (Picea pungens) Az ez�stfeny�, m�s n�ven sz�r�sluc az egyik legkedveltebb feny�fajta. T�levelei sz�r�sak, sz�rk�s vagy k�kes �rnyalat�ak, hossz�s�guk csak p�r centim�ter. Ki�ltetve magass�ga el�rheti a harminc m�tert is. J� talajt, napos helyet ig�nyel, de nem t�l ig�nyes fajta. T�bb sz�nv�ltozata v�laszthat�. A k�z�ns�ges luchoz k�pest jobban viseli a f�t�tt, p�r�tlan lak�st, de levelei egy h�t ut�n hullani kezdenek. A f�ldlabd�s v�ltozat el�rheti a h�rom m�tert is, de felesleges ilyen k�lts�gbe verni magunkat, mert az �nnep ut�ni ki�ltet�st nem "�li t�l". �ra: v�gott 2000-2500 Ft/m, f�ldlabd�s 2000-100 000 Ft/db Erdeifeny� Erdeifeny� (Pinus sylvestris) Magasra n�v� fajta, �l�helyt�l f�gg�en ak�r negyven m�teresre is megn�het. H�rom-h�tcentim�teres t�levelei kettes�vel �llnak, gyakran csavarodottak, sz�rk�sz�ld sz�n�ek. T�rzse fels� r�sze r�kav�r�s, tobozai kicsik. V�gottan ritk�n kaphat�, ink�bb f�ldlabd�s v�ltozatai n�pszer�ek. Hossz� levelei �s ritk�s �gszerkezete miatt nehezebb d�sz�teni, gyant�ja viszont kellemes illattal t�lti be a lak�st. �ra: v�gott 1000-2000 Ft/m, f�ldlabd�s 5000-10 000 Ft/db Feketefeny� Feketefeny� (Pinus nigra) Az erdeifeny� k�zeli rokona, magass�guk nagyj�b�l megegyezik. T�levelei – az erdeifeny� leveleihez hasonl�an – kettes�vel �llnak, de azokn�l j�val hosszabbak, a t�z centim�tert is meghaladj�k. S�t�tz�ld sz�ne miatt a fa messzir�l feket�nek l�tszik, nev�t is innen kapta. A t�l hossz� level� p�ld�nyok nehezen d�sz�thet�ek. Er�s gyantatermel�, ez�rt �vatosan b�njunk vele! �ra: v�gott 1500-2000 Ft/m, f�ldlabd�s: 10 000-45 000 Ft/db Kolor�d�i jegenyefen� Kolor�d�i jegenyefen� (Abies concolor) Eredeti �l�hely�n h�sz-harminc m�ter magasra is megn�. Sz�rk�sz�ld t�levelei n�gy-nyolc centim�ter hossz�ak, az �gakon szab�lytalanul, bozontosan helyezkednek el. A j� min�s�g� talajt �s a napos helyeket kedveli, de nem k�nyes faj. A magoncok k�z�l eg�szen sz�p, k�kes p�ld�nyokat is v�laszthatunk. V�gottfeny�k�nt ritka, f�ldlabd�s v�ltozata kedvelt. El�nye, hogy levelei r�sz�radnak az �gakra, nem hullanak. �ra: f�ldlabd�s 3700-9500 Ft/db Tavasszal is z�ldellhet! Ha f�ldlabd�s feny�t v�lasztunk kar�csonyf�nak: •  A zs�kv�sznat hagyjuk a n�v�nyen, csak az el�ltet�s el�tt t�vol�tsuk el! •  A kar�csonyf�t a lak�s leghidegebb helyis�g�ben d�sz�ts�k fel! •  Maximum n�gy-�t napig tartsuk a f�t�tt lak�sban a feny�t! •  Folyamatosan �nt�zz�k a fa f�ldj�t, p�r�s�tsuk a leveg�t! •  A feny�t a d�sz�t�s el�tt tartsuk min�l hidegebb helyen, kar�csony ut�n fokozatosan "szoktassuk ki" a kertbe, v�dj�k a t�lh�l�st�l, a fagyokt�l �s az er�s t�li naps�t�st�l is! Az els� fagymentes napon v�gleges hely�re �ltethetj�k a f�csk�t. A t�levelek hull�s�t k�sleltetheti, ha v�zbe �ll�tjuk a f�t, �s p�r�s�tjuk a szoba leveg�j�t, de ez sem garant�lja a sikert, mivel a feny�k nedvkering�se igen gyenge. Am�g nem d�sz�tj�k f�l a kar�csonyf�t, tartsuk hideg helyen, a pinc�ben vagy az udvaron! Mivel a t�li naps�t�s �s a sz�l is sz�r�tja a kiv�gott f�kat, ezekt�l �vjuk a t�rol�s sor�n! K�sz�nj�k Kov�cs Mariann�nak, a Silvanus D�szfaiskola �zletvezet�j�nek seg�ts�g�t!